|
|
|
|
Olvasnivaló
|
|
2010. július 25.
MNO
- PL
A
parlament által elfogadott állampolgársági törvényre a diszkrimináció
megszüntetése érdekében volt szükség – hangsúlyozta Orbán Viktor
miniszterelnök a Die Welt című német lap vasárnapi számában (Welt am
Sonntag) megjelent interjújában.
• Orbán: Mi lesz a magyarokkal a XXI. században? + Képriport + Videó
A magyar miniszterelnök a német
konzervatív újság főszerkesztőjének, Thomas Schmidnek nyilatkozva
emlékeztetett arra, hogy kettős állampolgárság mindenütt létezik a
Kárpát-medencében. „Ha egy szlovák, aki Magyarországon él, szlovák
állampolgárságot akart, semmi nem állt az útjába” – utalt rá a
kormányfő, hozzáfűzve, hogy ugyanez vonatkozik a Magyarországon élő
románokra, vagy szerbekre és horvátokra is. Csak egy ország, mégpedig
Magyarország nem oldotta meg ezt a problémát eddig – jelentette ki a
miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „most ezen változtattunk”. Orbán
Viktor hozzáfűzte, hogy az így szerzett magyar állampolgárság nem
jelenti választói jog biztosítását is.
A szlovák reagálással,
illetve azzal kapcsolatosan, hogy a Szlovákiában élő magyarok
automatikusan elveszítik szlovák állampolgárságukat, Orbán Viktor
emlékeztetett: az új szlovák miniszterelnökkel, Iveta Radicovával
megállapodott abban, hogy ismét felveszi a munkát az a közös
kormánybizottság, amelynek keretében tisztázni lehet ezeket a
kérdéseket, illetve javaslatokat terjeszthetnek elő a megoldásra. „Egy
éven belül visszatérünk a kérdésre” – jelentette ki a miniszterelnök. A
tekintélyes német lap vezető újságírójának arra a kérdésére válaszolva,
hogy a külföldiek számára érvényben lévő magyarországi földvásárlási
tilalom miként egyeztethető össze az Európai Unió nyitottságának
szellemével, a kormányfő utalt arra: Magyarországnak olyan szerződése
van az unióval, amely nem engedélyezi a külföldiek magyarországi
földszerzését. A törvény alapjául az a tény szolgál, hogy vannak olyan
országok – köztük Magyarország –, amelyekben a föld jóval olcsóbb, mint
más államokban. „Amennyiben az árak ezen a piacon egységesek lennének,
lehetőség nyílna e szabályozás megváltoztatására” – jelentette ki a
miniszterelnök.
Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta:
„Üdvözöljük, ha külföldiek Magyarországon cégeket alapítanak”. Ennek
kapcsán utalt arra, hogy az európai vállalatok új technológiákat hoznak
az országba, ami – mint rámutatott – „jóval olcsóbb annál, mintha a
szóban forgó technológiákat nekünk kellene kifejleszteni”. Kiemelte azt
is, hogy a külföldi vállalatok egyben munkahelyeket teremtenek.
„Örömmel várjuk a német vállalatokat is” – fűzte hozzá.
Afganisztánról
szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország kész jelenlegi
kontingensének növelésére. Ennek kapcsán utalt arra, hogy az
afganisztáni kérdést központi kérdésnek tekinti. A kormányfő szerint a
NATO-ról, illetve ténylegesen arról van szó, hogy a nyugati civilizáció
biztonsága az atlanti szövetségen áll vagy bukik. Ezért Magyarország is
hozzá kíván járulni a biztonságot célzó erőfeszítésekhez – szögezte le
a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy csak egyetlen egy határ létezik, ez
pedig a költségvetés.
Orbán Viktor az újság kérdésére
válaszolva visszaemlékezett az 1989. június 16-án, Nagy Imre
újratemetésén történtekre. Nagy Imre 1956-ban miniszterelnökként a
forradalom oldalára állt és többpárti kormányt hozott létre –
emlékeztetett, utalva az akkori kormányfő későbbi letartóztatására,
illetve kivégzésére is. Mindezzel összefüggésben úgy értékelte: „Úgy
vélem, hogy az újratemetés országunk számára még fontosabb volt, mint a
vasfüggöny lebontása”. „Tényleges változás nem történhetett volna
Magyarországon az alapvető erkölcsi kérdések tisztázása nélkül” – fűzte
hozzá. Ennek kapcsán pedig arra utalt: a civilizáció első törvénye
arról szól, hogy a halottakat el kell temetni. A halottakat is
megilleti az emberi méltóság – fogalmazott a miniszterelnök.
Saját
akkori szerepéréről szólva Orbán Viktor úgy emlékezett: „250 ezer ember
előtt a keleti blokkban elsőként követeltem, hogy a szovjet hadsereg
vonuljon ki Magyarországról”. „Erre egész életemben büszke leszek,
habár talán egyszerűen csak szerencsém volt” – fűzte hozzá a
miniszterelnök. A Die Welt ezt követően arról kérdezte a kormányfőt:
miként lehetséges, hogy az „egykori kommunista diktátor”, Kádár János a
felmérések szerint a szabadságszerető magyarok körében az ország 20.
századi legrokonszenvesebb politikusának számít? A miniszterelnök
szerint „a halottaknak mindig van egy előnyük az élőkkel szemben”. „Az
ember szelídebben tekint rájuk, és hajlamos arra, hogy megszépítse a
dolgokat” – fogalmazott Orbán Viktor, úgy vélekedve, hogy a halál jobbá
teszi az utókor ítéletét. „Minden politikussal így történik ez, egyszer
majd velem is” – fűzte hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva,
vajon becsüli-e a Berlinben élő, egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas
írót, Kertész Imrét, Orbán Viktor elmondta: személyesen ismeri őt, ott
volt, amikor az író egy magyar állami kitüntetést vett át. „Amikor
Kertész Imre megkapta a Nobel-díjat, levelet váltottunk” – emlékezett
vissza a kormányfő, hangsúlyozva: „Válaszát azon értékes kéziratok
között őrzöm, amelyek birtokomban vannak”. „Kertészt Magyarországon
gyakran támadják. Remélem, hogy ismét megtalálja majd azt az alkotói
nyugalmat, amelyre az íráshoz szüksége van” – jelentette ki a
miniszterelnök. Az Orbán Viktorral készült interjú második részét a Die
Welt hétfői számában közli.
(mti)
|
|
|
