Helyet kell adni a magyar reménynek

A választások után azt mondtuk, az elmúlt 20 év legnagyobb tanulsága, hogy rendszert váltani nem lehet, hanem meg kell azt dönteni – kezdte szerdai beszédét a miniszterelnök. Orbán kijelentette, hogy most egy új rendszert kell építeni, és az eltelt 60 nap azt mutatja, hogy Magyarországon több olyan tabut döntöttünk le, mely akadályozta a sikereket. Orbán példaként hozta föl, hogy a kettős állampolgárságot, a trianoni évfordulóról szóló törvényt nagy többséggel fogadta el a parlament.

„Olyan döntéseket hoztunk, amely meggyőz sokakat, hogy a becsületesen dolgozókat nemcsak morális elismerés illeti, hanem ők járnak jobban.” A miniszterelnök bejelentette, hogy a közrend és a közbiztonság ügyében is olyan lépéseket tettek, amelyeket korábban nem léptek volna meg, mivel ezekről az intézkedéserekről korábban úgy beszéltek, hogy miért nem lehet azt megtenni.

Orbán Viktor szerint a vállalkozók javaslata volt, hogy a kormányzat átláthatóbb szerkezetben működjön, és most mindennek van gazdája. A vállalkozók javasolták, hogy csökkentsék a politikai osztály létszámát, amit szintén megtettek – hangsúlyozta a miniszterelnök. Az üzletemberek javasolták a társasági adó összegének csökkentését, amit szintén végrehajtottunk – tette hozzá. Orbán elmondta, hogy a vállalkozók javasolták az adórendszer egyszerűsítését, amelynek a kidolgozása megindult. Orbán bejelentette, hogy családi adózásra épülő egykulcsos adórendszer jön majd létre januártól.

A választók azt kérték tőlünk, hogy töröljük el az örökösödési illetéket, eltöröltük – folytatta Orbán Viktor. Igény volt arra is, hogy felszámoljuk a kitartott kliensi pozíciókat, száz igazgatótanácsból mindössze tíz maradt. Mostantól már a földön maradt terméssel is lehet mit kezdeni – utalt a miniszterelnök arra, hogy a kormány lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést. Azt is kérték, hogy ne legyen boszorkányüldözés, ne azt nézzük, hogy ki jobb- és ki baloldali, hanem a korrektség legyen az egyetlen mérce. Az üzletben az a partner, aki korrekt, az üzletben nincs bal és jobb. Hány olyan embert neveztünk ki fontos pozíciókba, aki baloldali – említette példaként Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ez a nemzeti centrum politika lényege. Kérésként fogalmazták meg a választók azt is, hogy az uniós és egyéb forrásokat tereljük a kis- és közepes vállalkozók irányába, ezért hirdettük meg az új Széchenyi-tervet – hangsúlyozta a politikus.

Orbán Viktor szerint 1945 és 1989–1990 után 2010-ben ismét eljött az újjáépítés ideje. Újjá kell építeni a magyar gazdaságot – szögezte le. Az elmúlt nyolc évben történelmi csúcsra emelkedett a munkanélküliség, eladósodott az ország, vállalkozások tízezrei mentek tönkre vagy költöztek külföldre. Mindemellett aránytalanság állt elő a nemzeti közteherviselésben, óriásira nőtt a bürokrácia, a magyar termékek nem kaptak védelmet, korrupció és körbetartozás volt a jellemző. A miniszterelnök szerint nemcsak az adósság nőtt, hanem a szegénység és a megoldatlan problémák is.

Magyarország újjáépítésének talapzata a nemzeti együttműködés rendszere – emelte ki Orbán Viktor. Európában már nincs szekértábor-politika, már mindenütt a nemzeti centrum politikája érvényesül. Korábban Európát és hazánkat is elárasztották a szavak, melyek mögött nem volt cselekvés, most azonban ez háttérbe szorult, és előtérbe került a cselekvés.  

A romeltakarítás után jöhet a felelősségre vonás, majd az újjáépítés. Az elszámoltatás már folyamatban van, az újjáépítés pedig a Széchenyi-tervvel kezdődik – folytatta Orbán Viktor. Véleménye szerint a 29 pontos akcióterv nélkül összeomlott volna a magyar költségvetés és gazdaság. Úgy véli, most már az ország pénzügyileg stabil, „biztos lábakon állunk végre”. Nem tagadja, lesz még egy-két leminősítés, ám mindez csak időleges zavart okoz. Hangsúlyozta: amit a magyaroknak az elmúlt hét hónapban ki kellett állni, azt egyetlen más ország sem bírta volna elviselni. Emlékeztetett, az elmúlt időszakban elvettek egyhavi nyugdíjat, közbért, felemelték az áfát, felemelték a nyugdíjkorhatárt. „Innen nézve a bankadó smafu” – fogalmazott, és hozzátette: mindez indokolt, jogos és megvédendő.

A miniszterelnök nem gondolja, hogy nem lesznek még a továbbiakban is nehézségek, de a stabilitás megőrzése a fontos. Elmondta, az Európai Unió októberben olyan gazdasági intézkedéseket fogad majd el, melyekkel fenntartható lesz Magyarország stabilitása az IMF segítsége nélkül is. Úgy fogalmazott, a kapitalizmus válságba került a világban, és az európaiakat meg fogja ez gyötörni. A nyugati civilizáció nem tudja fenntartani a termeléseit, jelentősen vissza fog lépni. Ettől mi elszoktunk, de alkalmazkodni kell, és fájdalmas változások is lesznek – mondta el. Úgy vélte, a kapitalizmus azért került válságba, mert a spekulációnak adott túl nagy teret a termeléssel szemben. A magyar gazdaságnak nincs esélye a növekedésre, ha nem áll át a termelő kapitalizmusra.

Az új Széchenyi-terv a magyar gazdaság újjáépítésének az alapja, de többre vállalkozik, mint az elődje – mondta a miniszterelnök. A korábbi terv a gazdaságnak csupán lendületet adott, míg a mostaninak a fő feladata az újjáépítés – mutatott rá a politikus. Orbán kijelentette, hogy az új tervet továbbra is indokolt Széchenyiről elnevezni, mivel az a hazaszeretet szenvedélyéből fakad. Ha jobb életet és változást akarunk, akkor nekünk kell cselekedni, mert más nem végzi el a munkát helyettünk – tette hozzá. A világátrendeződés közepette föl kell tenni azt a kérdést, hogy mi alapján leszünk képesek a növekedésre – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Véleménye szerint a sajátos magyar gondolkodásmód lehet a jövőbeni bővülés alapja. Orbán kijelentette, hogy hazánk a parlagon maradt tehetségek világa kezd lenni, ami lényegesen rontja a versenyelőnyünket. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányzati rendszerben is érvényesülnie kell a magyar gondolkodásmódnak úgy, hogy az kisebb és hatékonyabb legyen. A kormánynak az ország intelligenciájában is az élen kell járnia – tette hozzá. „Mindent rosszabbul csinálunk, mint az uniós országok, miközben a szellemi teljesítményünkkel dicsekszünk.” Nekünk kell létrehozni Európa legmodernebb és legversenyképesebb igazgatási rendszerét – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Orbán kijelentette, hogy Európa legátláthatóbb költségvetését is meg kell teremteni.

Meghirdetünk egy tervet és konzultációra bocsátjuk, és azt várjuk a vállalkozóktól, hogy javítsák a vitára bocsátott dokumentumot – hívta föl a figyelmet a miniszterelnök. A rendelkezésre álló 1000 milliárd forintot minél értelmesebben kell elkölteni – tette hozzá. A Széchenyi-terv legfőbb filozófiája, hogy helyet ad a magyar reménynek – mondta a miniszterelnök. „Jogos az az elvárása az embereknek, hogy Magyarországon teljesítsék be az álmaikat, és a reményeik itt teljesedjenek be.” Orbán úgy látja, a fönt elmondottak az új Széchenyi-tervnek a legfontosabb céljai.